Novemberi borvacsoránkon Sümegi Dragan Hajós-Bajai borait kóstoltuk. A barátságos estén egy olyan borászt tüntettünk ki a címzetes kadarnagyi diplomával, akinek – ahogy nekünk is – szíve csücske a Kadarka. És ha teheti, ha az évjárat engedi – kis területen terem szőlőjében ez a fajta – magában palackozza, értékeit őrzi és megmutatja.
Öt bort pontoztunk, két rozéval kezdtünk. A 2014.évi Kékfrankos rozé 15,1-es átlagot ért el, nem vitás: öreg már, annak is látszik, s érzik. Sokkal jobban szerepelt a 2016-os rozé, egy Cabernet-Kékfrankos a 17,3-es pontszámátlaggal. 16 pont felett értékelési rendszerünkben a jól iható (de nem kiemelkedő) borokat pontozzuk. S 18 fok felett azokat, amelyeket a prémiumminőség tartományában helyezünk el a kóstolókon.
A szép, 2015. évi Sümegi-féle Hajós-Bajai Kékfrankos átlagpontszáma 18,6 volt, remekül sikerült. Szerencsénk volt élvezni két Kadarka évjáratot is: a 2015. évi 18,2, a 2012. évi 18,7 ponttal minősíttetett. Utóbbi volt tehát ezen az estén az első, a sztár! Mi más is lehetett volna, a Kadarka Kör borvacsoráján?