Ráckeve, a szűkebb hazám, ha áttételesen is, de évszázados kapcsolatban áll a Kadarkával. A településre az 1400-as években a török elől menekülve érkezett a névadó népcsoport, s hozták magukkal a fajtát, amely a 17. századra elterjedt az egész országban. Bár a szakértők szerint a szőlő Albániából ered, Ráckevén nincs ember, aki ne a délvidékről jött ősök borának tartaná.
Évszázadokkal később, a 2000-es évek elején a kék Duna partján épült fel a Kék Duna Wellness Hotel, amelynek ebédlőjében magam is gyakran kóstolgatom, vendégeinknek kínálgatom a Kadarkát. A Duna partján szinte elmaradhatatlan, sűrűre főtt halászléhez és más paprikás ételekhez kitűnő választás. Csupán régi – néhány évtizedes – emlékkép, hogy se íze, se bűze piros-barna lötty volt; ma újra fűszeres íz, baráti vacsorákhoz, beszélgetésekhez kiválóan alkalmas ital. Egyik ilyen borozgatós estén még a falusi lányok is eszünkbe jutottak miatta, kortyolgatása közben. Egyikük se volt hivalkodó harmonikus szépségében…